A fogantatás és a születés maga a csoda! Biológiai értelemben persze meg tudjuk magyarázni, hogyan történik: ki ne tanulta volna már általános iskolában, hogyan születik a gyermek. Azt azonban, hogy nem csupán két sejt egyesüléséről van szó, igazán az érzi, akinek többszöri szakszerű „próbálkozás” ellenére, nem születhet gyermeke.
Organikus vagy funkcionális meddőség
Orvosi értelemben akkor beszélünk meddőségről, ha valaki, akarata ellenére, több mint két évig nem tud teherbe esni. Ennek lehet orvosi (organikus) oka: pl. el van záródva a petevezeték, nem megfelelő a nemi hormonok szintje, vagy a férj spermiumai lassúak, esetleg életképtelenek. Előfordul, hogy orvosilag mindent rendben találnak a pár mindkét tagjánál, mégis késik a gyermekáldás, így a megkönnyebbülés is. Ilyenkor pszichés eredetű meddőségről van szó, orvosi nyelven funkcionális meddőségről. Azaz a meddőség hátterében lelki okok húzódnak meg.
Az elmaradt gyermekáldás hátterében gyakran pont a gyermek utáni görcsös vágy áll. Sok pár egyfajta teljesítményként éli meg a teherbeesést. Családtervezés helyett „gyerek-projectbe” kezd, és minden hónapot személyes kudarcként él meg, amikor újra megjön a nő menstruációja. Ez az érzés megemeli az egészséges stressz-szintet. Bizonyított tény, hogy a stresszhormonok emelkedése a szervezetben gátolja a fogamzóképességet.
Örökbefogadás után teherbe esés
Nem ritkán fordul elő, hogy sok éves sikertelen próbálkozás és beavatkozás után a pár feladja a küzdelmet, és az örökbefogadás mellett dönt. Ezután – szinte a csodával határos módon – a nő áldott állapotba kerül, és megszülethet végre a közös gyerekük. Azt gondolom, ha egy pár elfogadja, és beletörődik az örökbefogadás tényébe, megkönnyebbül. Amikor elindul az örökbefogadás folyamata, a pár hatalmas nyomás és feszültség alól szabadul fel. Az így keletkezett „sikerélmény” a testükben lévő görcsöket is feloldhatja, és többé nem áll a teherbeesés útjába. A régen áhított teherbeesés mindenféleképpen nagyszerű dolog. Egyáltalán nem „baj”, ha valakinek van már egy örökbefogadott gyermeke, és aztán érkezik a biológiai értelemben is saját gyermek.
Szakszerű segítség a meddőség feldolgozásában
Jó, ha tudjuk: a funkcionális meddőség feldolgozásában sokat segíthet, ha egy szakember segítségével próbáljuk feltárni, feldolgozni mindazokat a problémákat, kételyeket, amelyek nyomasztóan hatnak életükben. Érdekes megfigyelés, hogy gyakran elég az is, ha a pár felismeri, hogy túlfeszített tempóban él, alig van idejük a kikapcsolódásra, a pihenésre. Egy hosszabb szabadság, kellemes környezetváltozás meghozhatja a sikert. Hiszen akkor van idejük, energiájuk önmagukkal és a társukkal foglalkozni, végre kipihenhetik magukat, megnyugodhatnak. Nem egy pártól hallottam, hogy felhőtlen szabadságok, nyaralások alkalmával fogant a gyermekük.
A másik figyelmet érdemlő tény, hagy maga a görcsös akarás is próbára teszi a pár idegeit. Elindul egy ördögi kör: hiábavaló várakozás, türelmetlenség, majd emiatt görcsös, kétségbeesett akarás gátolja a sikeres fogantatást. Egyre inkább kettéválik a világ: mindaz, amit a termékenység érdekében tesznek, fontos, a többi pedig elhanyagolhatóvá válik.
Az is előfordulhat, hogy a nő teljesen felkészült az anyaságra, de a párja esetleg attól szorong, hogy képes lesz-e egyedül eltartani a családot. Hallottam olyan esetről is, hogy amint a férj egy viszonylag jól fizető, biztos munkát talált, a feleség teherbe esett.
Egy bizonyos kor elérte után, szinte társadalmi elvárássá tornyosul, hogy egy házaspárnak legyen gyermeke. Állandósulnak a „mikor jön már a baba” típusú kérdések, amelyeket a tágabb és szűkebb környezetben élők tesznek fel. Ezekre az esetekre hasznos, ha a pár rendelkezik, ún. elkerülő technikával, vagy képesek bátran elmondani, hogy nem kívánnak beszámolni magánéletükről. Keressenek olyan elfoglaltságot, akár új társaságot is, ahol kicsit „megfeledkezhetnek” arról, hogy még nincs gyermekük.
Az ilyen problémákkal küzdő a pároknál nem ritka sajnos, hogy az örömszerző szexualitást felváltja az eredményközpontú, kiszámított, beprogramozott szex. Ami eddig élvezet volt, az most munkává válik. Alig marad tehát olyan terület az életükben, ahol valóban feltöltődhetnének, s ily módon – lelkileg és testileg lemerülve – a szervezetük sem képes reproduktív lenni. Ennek megváltoztatására azt javaslom, beszéljék meg, hogy szeretkezéseik célja nem a teherbeesés, hanem az örömszerzés. Hogy önmaguk előtt is hitelesek legyenek – kicsit paradox módon -, védekezzenek is (!) az ilyen együttlétek alkalmával.
A gyermek ajándék
Az örökbefogadás lehet út a vágyott anyaság és apaság eléréséhez, és akár még a teherbeesést is meghozhatja számunkra. Talán a legfontosabb és a legnehezebb azonban azt tudatosítani magunkban, hogy a gyermek ajándék. Van, aki könnyebben, és van, aki nehezebben kapja meg. Tanuljuk meg értékelni, ami miénk!