Mozaik? Patchwork? Nevezzük bárhogy, egy biztos: göröngyös út vezet odáig, hogy egy új típusú családmodellben tökéletesen otthon érezzük magunkat. Megélni egy válást, magunk mögött hagyni életünk egy meghatározó időszakát és teret engedni egy új kezdetnek nagyon sok erőt és bátorságot igényel. A válási statisztika pedig sajnos azt mutatja, hogy ezen a folyamaton a házasságot kötő párok közel fele kénytelen keresztülmenni.
Ez az arány könnyen felvetheti a kérdést, hogy mennyire merünk és tudunk megalapozott, jól átgondolt döntéseket hozni, és persze azt is, hogy amennyiben válságba kerül a szebb napokat is megélt párkapcsolatunk, mennyi hajlandóságot mutatunk a változásra és a változtatásra. Egy hosszú ideje tartó párkapcsolat többször is elfáradhat, és előfordul, hogy teljesen kimerül, ám elengedhetetlen, hogy különbséget tudjunk tenni a kettő között, és a válásról kizárólag valódi (sokszor fájdalmas) mérlegelést követően döntsünk.
Tedd fel magadnak a kérdést: miért akarok elválni? Olyan dolog áll a boldog házasságom, párkapcsolatom útjában, amit biztosan nem lehet megváltoztatni? Eleget beszéltem erről a párommal? Megadtam az esélyt arra, hogy az ő nézőpontját is kellően megismerjem? Ha ezekre a kérdésekre nem tudsz egyértelmű igennel felelni, állj meg egy pillanatra, és gondold át, van-e még valami, amit meg lehetne tenni a házasságod érdekében! A párkapcsolat nem egy elérendő cél, amit ha megszerzel, változatlan formában a tiéd marad. A kapcsolatért folyamatos, legtöbb esetben láthatatlan munkát kell végeznetek, amiből nap mint nap tanultok, és ami lehetőséget ad arra, hogy együtt fejlődjetek tovább. Ez a munka pedig olyan befektetés, ami egy komolyabb krízis esetén óriási segítség lehet.
Mérlegelni? De hogyan?
Gyermekes családoknál a szülők sokszor kezelhetetlennek tűnő kihívásokkal szembesülnek a válás alatt, után. Ez egy minden fél számára megterhelő időszak, amikor különösen fontossá válik, hogy –bármilyen nehéznek is tűnik– törekedjünk a lehető legnyíltabban kommunikációra, és ne tegyük ki a gyerekeinket a személyes csatáinknak. A gyerekek számára lehetetlen észrevétlenné tenni a válást, de segíthetünk nekik megkönnyíteni.
Nézzük, milyen kérdések merülnek fel leggyakrabban a válás és az új család megalakulása kapcsán a gyerekek oldaláról!
Beavassam?
Sokszor hallom tanácsadásra érkező szülők szájából, hogy a gyerek még kicsi, úgysem érti a helyzetet, ezért nem kell említést tenni neki arról, ami körülötte zajlik. Van egy rossz hírem: a gyerek lehet, hogy kicsi, de pontosan érez minden rezdülést, ami a családban történik. Ha nem hagyod, hogy reagáljon ezekre, ha elfojtod benne a kérdéseket, ha nem hagyod, hogy megélje az érzelmeit, tényleg nem fogja megérteni, és akár egy életen keresztül magával cipelheti ezt a bizonytalanság-érzetet.
A gyerekek pontosan érzik, mi zajlik körülöttük. Amikor valamelyik szülő kilép a család mindennapjaiból, a gyerekek nagy része gyorsan lojalitás-válságba kerül, és elkezdenek cikázni a bűntudattól terhes kérdések a fejében: „Miattam van ez az egész? Akkor most kit szabad szeretnem? Anyu mérges lesz, ha továbbra is szeretem Aput?” Gondolj csak bele, mi történhet, ha nem beszélgettek vele erről!
Hogy csináljam, hogy a lehető legkevésbé sérüljön?
A válás egy gyászmunka, amin előbb-utóbb annak minden résztvevője keresztülmegy. Ez egy teljesen természetes folyamat: az élet egy meghatározó szakasza múlik el, ezzel egy időben pedig elveszik az a jövő is, amit a házasságkötéskor elképzeltetek magatoknak. Nem érdemes megspórolni ezt a munkát, mert később fájdalmasan üthet vissza. Sok szülő keres fel azért, hogy adjak neki tanácsot azzal kapcsolatban, hogyan kímélheti meg a legjobban a gyermekét ebben az időszakban. A válaszom változatlanul az, hogy nem szabad hazudni magunknak, és el kell fogadnunk, hogy ezen a folyamaton ő is kénytelen átesni. A legtöbb, amit tehetünk, ha bizalmi légkört alakítunk ki, és engedjük neki, hogy a maga szintjén megélje a gyász minden fázisát. Engedjük, hogy ne akarja elfogadni, hogy dühös legyen, hogy megpróbálja helyrehozni helyettünk, és hogy megossza velünk a szomorúságát. Csak ez vezethet az elfogadáshoz, és ahhoz, hogy hosszú távon ne kezelje tabuként a témát.
Gyakran felmerül a témával kapcsolatban, hogy mennyire engedhetjük, hogy a gyermekünk belelásson a párkapcsolati konfliktusainkba. AZ NN Biztosító friss reprezentatív kutatásának eredményei szerint a kérdés rendkívül megosztó a szülők körében. A válaszadók 52 százaléka gondolta úgy, hogy a vitákból ki kell hagyni a gyerekeket, 48 százalék pedig azon az állásponton volt, hogy nem feltétlen jelent problémát, ha ők is belelátnak a konfliktusainkba. Véleményem szerint óhatatlan, hogy a gyerekek tanúi legyenek egy-egy szülők között zajló vitának, és nem is kötelező azt a képet erősítenünk bennük, hogy a felnőtt párkapcsolatokban nem merülnek fel problémák. Ha a gyerekek számára is érthetővé tudjuk tenni az ilyen helyzeteket, az a későbbi kapcsolataik alakításában akár segítheti is őket. Ez természetesen kizárólag ésszerű határokon belül történhet, amíg valóban kulturáltabb mederben zajló veszekedésről van szó. Amire feltétlen figyelnünk kell, hogy a gyerekek a konfliktus feloldásának is részesei legyenek. Ha előttük zajlik a vita, elengedhetetlen, hogy annak lezárása, a békülés folyamata is látható legyen számukra.
Mi történik, ha új családtagokkal kell megismerkednie?
Egy valamit le kell szögezni: a mozaikcsaládok megalakulása sosem mentes a súrlódásoktól és nehézségektől. Egy szülő új párjának megismerése is kemény dió, nem is beszélve arról, ha más gyerekek, új testvérek is bekerülnek a képbe. Fontos, hogy érezned kell, mikor jön el az idő a bemutatásra, és ami még fontosabb, hogy ilyenkor semmi esetre se hagyd magára a gyerekeket a kérdéseivel! Lehet, hogy az első reakciója ellentmondást nem tűrő elutasítás lesz, de próbáld ezt elfogadni. Ne erőltesd, hogy anyának vagy apának hívja az új családtagot, ne akard, hogy rögtön egy új húgot lásson egy idegen kislányban. Engedd neki, hogy feldolgozza a történteket, és képessé váljon az alkalmazkodásra.
A gyerek szempontjából nagyon lényeges, hogy ne kelljen szégyellnie az új helyzetet a másik szülő előtt. A gyakorlat ezt sokszor sajnos nem teszi lehetővé, hiszen ez nem csak rajtad, hanem a volt házastársadon is múlik, de győződj meg róla, hogy Te mindent megteszel ennek érdekében!
Mi az igazán fontos a gyerekemnek az „új” családjában?
Egy ilyen helyzetben négy dologra kell a leginkább odafigyelni: rendszer, bizalom, információ és megértés. Biztonsággal tudnia kell, hogy az új kialakult helyzetben nem csúszik ki a talaj a lába alól, nem veszik el az összes fontos igazodási pontja, és az új családban is ugyanannyira fontos, mint eddig bármikor. Látnia kell, hogy nem vették el tőle a másik szülőt, tudnia kell, hogy szabadon találkozhatnak, ha szeretnének, és nem kell valakitől szeretetet megvonnia azért, hogy mást is szerethessen. A családon belül bizalmi légkört kell teremteni, és éreznie kell, hogy Téged mindig maga mellett tudhat. Hagyd, hogy kérdezzen, és add meg neki azt az információt, amire feltétlen szüksége van.
Mivel ártok a gyerekemnek ebben az új élethelyzetben?
A lehető legfájdalmasabb, ami történhet a gyerekeddel, ha saját magát érzi hibásnak a válásért és az új család megalakulásáért. Ha egy állandóan szorongó, életen át bűntudattal terhelt gyermeket szeretnél nevelni, feltétlen okold őt minden rosszért, ami veletek történik és folytass értelmetlen és kínzó játszmákat a volt pároddal. Ám úgy gondolom, ha ezt a cikket olvasod, jót szeretnél tenni a gyerekeddel. Éreztesd tehát vele, hogy mindketten ugyanúgy szeretitek, és attól, hogy a ti utatok különvált, ő mindig veletek marad.
Mondd el neki, amire kíváncsi, világosítsd fel, mi történik most veletek, de mindig légy tekintettel az életkorára és az érzelmi állapotára. Ne feledd: nem csak a túl kevés, de a túl sok információ is nagy károkat okozhat! Ne a saját sérelmed oszd meg vele, ne a volt párod szidalmazd, szorítkozz arra, ami őt közvetlen érinti, és tartsd tiszteletben, hogy a másik szülő egy életre az anyukája/apukája marad, akkor is, ha titeket már semmi nem köt össze.
A cikk elkészítését az NN Biztosító Életkapu programja támogatta.